A modellezés során, a tárgyalt téma szorosan kapcsolódott az Unió 2050-es karbonsemlegességre vonatkozó prioritásaihoz és a zöld átálláshoz. Ennek jelentősége abban rejlik, mivel így a tagság saját bőrén keresztül tapasztalhatta meg, hogy milyen viták is zajlanak erről a témáról az EP-ben. Szóba kerültek olyan kérdések is mint az Oroszországtól való energia függőség megszüntetése, az Uniós állampolgárok munkahelyeinek védelme vagy éppen az atomenergia megítélése. Azontúl menően, hogy ezek a tagság által megvitatott témák fontos kérdései a június 9-ei EP választásoknak, a résztvevők megismerték az egyes pártcsaládoknak az adott kérdésben való álláspontját is.  

Az Európai Parlamenti szimulációs játék több szempontból is hozzájárult ahhoz, hogy elősegítse a fiatalok tudatosabb döntését a június 9-ei EP választásokon. Egyrészt, fontos tapasztalás volt számukra, hogy saját bőrükön keresztül ismerhették meg az EP működését, ideértve a lobbitevékenységeket, beszédek megtartását és javaslatok kidolgozását. Másfelől pedig, megismerték az egyes pártcsaládok által kínált alternatívákat, elsajátíthatták az adott kérdésben a frakciók által képviselt álláspontokat. Ezen tényezők megismerése, nem csak szemléletformáló volt, de fontos a közelgő választásokon a nem csak aktív, de tudatos állampolgári jogok gyakorlásához.  

Az előadás továbbá a politikai alkudozások és a frakciók szerepét is bemutatta az Európai Parlament működésében. Dúró József részletesen tárgyalta az európai parlamenti frakciók felépítését, működését és hatásukat az uniós politikára. Kiemelte az egyes frakciók politikai prioritásait és a frakciók közötti tárgyalások fontosságát a törvényhozási folyamat során. 

Az előadás interaktív jellege lehetővé tette a hallgatóság számára, hogy aktívan részt vegyen a diskurzusban, kérdéseket tegyen fel és vitasson meg aktuális témákat. A résztvevők értékes információkat kaptak az európai parlamenti választásokról és az EP működéséről, amelyek hozzájárulnak az európai uniós politikai folyamatok jobb megértéséhez. 

Összességében Dúró József előadása rendkívül informatív és tanulságos volt. Az előadás segítette a Niveau 1 és Niveau 2 tagságunkat, hogy jobban megértsék az európai parlamenti választások fontosságát és az európai politikai folyamatokat. A résztvevőknek továbbá lehetőségük volt részletesen megismerni az EP működését és a frakciók szerepét az európai politikai térben, ami hozzájárulhat az európai uniós döntéshozatali folyamatok hatékonyabb megértéséhez. 

Az előadás során az előadók körüljárták hazánk az Európai Unióban eltöltött eddigi két évtizedét, visszatekintettek az Unióhoz való csatlakozás motivációira, illetve megvonták a magyar EU tagság mérlegét, egyaránt kitérve annak sikeres és kevésbé eredményes aspektusaira, gazdasági és politikai szempontok alapján is. Beszéltek az euró bevezetésének lehetőségéről és esetleges előnyeiről, megvizsgálták az Uniót érő válságokat (2008- as pénzügyi válság, 2015-ös menekültválság, 2019/20 Covid járvány, majd a 2022-es orosz-ukrán háború) és azok hatásait hazánk és az Unió kapcsolatára. Emellett szó volt Magyarország uniós tagságának jövőjéről, valamint a júniusban esedékes európai parlamenti választások fontosságára is kitértek vendégeink, külön kiemelve azt, hogy milyen hatással van az Unió működésére és jövőjére az, hogy kiket választunk meg EP képviselőnek. 

Az előadás hozzájárult ahhoz, hogy a hallgatók átfogóbb képpel rendelkezzenek az Európai Unió és hazánk kapcsolatáról és tisztában legyenek az EU tagság nyújtotta előnyökkel, amiket hazánk immáron 20 éve élvez. A jelenlévők meghallgathatták, hogy a június 9-én esedékes EP választásokon való részvétellel milyen módon formálhatják az EU jövőjét és hogy a szavazatuk bár nem tűnik fontosnak, tartósan meghatározhatja az Unió jövőbeli irányvonalait és fejlődési pályáját. Az előadók állításaikat gyakran saját kutatási eredményeikkel szemléltették, melyek még inkább kézzelfoghatóvá tették az Unió által hazánkba érkezett támogatások pozitív hatásait, például a mezőgazdasági szektorban is. Összességében tehát a résztvevők egy komplexebb képet kaphattak hazánk és az Unió kapcsolatáról és az EU tagság előnyeiről, mely motiválhatja őket a választásokon való részvételre. 

Az aktív részvételhez gyakran jobb anyagi és társadalmi helyzet szükséges, így csak kevesen engedhetik meg maguknak, hogy politikailag aktívak legyenek. Ez megmagyarázza, hogy vajon miért kezdenek el később részt venni a politikában. Ez a helyzet arra is rávilágít, hogy a fiataloknak korábban kellene megismerniük és részt venniük a politikai folyamatokban. 

A tanárok fontos szerepet játszhatnak abban, hogy felkészítsék a diákokat a politika iránti érdeklődésre és a társadalmi részvételre, viszont a politikai nézetek tiltása és tabuként kezelése megnehezíti, hogy szabadon véleményt nyilvánítsanak az oktatásban résztvevők. Összességében tehát a fiatalok aktív részvétele és érdeklődése elengedhetetlen, mind a magyar, mint az EU-s politika és társadalom fejlődése szempontjából.  

Az előadás végén a résztvevők szabadon feltehették a kérdéseiket az előadók részére.

Április 22.-én a HEAD PTE elemzői szakirányos hallgatói tartották meg az elemzésükről szóló prezentációjukat, amik alapvetően lefedték a mindennapjainkat érintő európai uniós ügyeket. A 15 perces előadások után a résztvevő hallgatók szabadon kérdezhették az előadókat a prezentációk kapcsán, így egy aktív diskurzus alakulhatott ki az előadók és a résztvevők között.  

Nálhi Janka: A közös hadsereg kérdése 

• Janka előadásában betekintést nyerhettünk egy közös hadsereg felállításának lehetőségéről. Ami könnyen kirajzolódott, hogy ez egy több évtizede felmerülő kérdéskör, ami megosztja a tagállamokat. Az előadáson belül pedig felmerültek azok a problémák, amik mind megakadályozhatják az ilyen jellegű kezdeményezéseket. 

Fehér Illés: Az európai integráció gazdasági előnyei és jövője 

• Illés előadásában bemutatásra kerültek az Unió és jogelődjeinek főbb integrációs mérföldkövei. Ezt követően beszámolt arról, hogy milyen gazdasági sajátossággal rendelkezik az Európai Unió világszinten. Amire külön kitért még, hogy a költségvetés hogyan áll össze, illetve azt milyen területekre fordítják.  

Kovács Patrik: Mit is jelent Ukrajna tagjelölti státusza?  

• Patrik érintette az orosz-ukrán háborúra adott uniós állásfoglalásokat. Részletesen ismertette a tagjelölti státusz megszerzésének feltételeit, illetve azt, hogy az integrációs folyamatok során miket kell teljesíteni majd az országnak.  

Tigu Blanka: Szerbia, a Balkán legjobb zsonglőre  

• Blanka prezentációjából kiderült, hogy Szerbia miként áll jelenleg az integrációs folyamatokban. Emellett bemutatta, hogy miért van szüksége az EU-nak a nyugat-balkáni országok integrálására. Az előadás további részeiben érintésre kerültek azok a geopolitikai szereplők, akik aktívak Szerbiában és ez milyen hatást gyakorol az unió törekvésire.  

Fasang Julianna: Egyensúly és Egység Keresése – A szuverenitás és föderalizmus kérdése az Európai Unióban 

• Julianna beszámolójában betekintést nyerhettünk az uniós döntéshozatal fejlődésére, illetve azokra az előnyökre és hátrányokra, amik a föderalizmussal és a szuverenitással járnak.  

Pezzetta Lujza: Július elsején (újra) mi jövünk! Avagy úton a magyar uniós elnökség felé 

• Ezen előadáson a magyar elnökséggel járó feladatok kerültek ismertetésre. Lujza bemutatta, hogy az elnökség hogyan vesz részt az uniós döntésekben, illetve érintette azokat a főbb kérdésköröket, amik majd az elnökség alatt fognak megjelenni.  

Bencze Patrik: Az EU és a Mercosur tangója 

• Patrik elemzésében a résztvevők megismerkedtek az Unió és a Mercosur közötti gazdasági kapcsolatok fejlődéséről, illetve miért kedvező a felek közötti kapcsolatok fejlesztései.  

Báder Vivien: Az Európai Unió, mint süllyedő hajó  

• Vivien előadásának központjában az Unió nemzetközi térben betöltött szerepe állt. Ennek tekintetében bemutatta, hogy a geopolitikai szereplőkhöz viszonyítva milyen adottságokkal rendelkezik. A témakör ismertetése érdekében bemutatta azt is, hogy a lassú döntéshozatali folyamatok miatt miért nem képes az EU gyorsan reagálni adott ügyek kapcsán.  

A HEAD PTE nagyelőadásának keretein belül egy kerekasztal-beszélgetésen vettek részt az egyetemi hallgatók és a szervezet tagjai, aminek a központi témája Magyarország helyzete az Európai Unióban és az EP választások fontossága voltak. Az előadás elején egyetemünk korábbi oktatója, Dr. Tuka Ágnes egy átfogó prezentációt tartott arról, hogy az uniós intézmények az elmúlt évtizedek alatt milyen változáson mentek át. Az előadás ezen részében kifejezetten az Európai Parlament megerősödése és az ebből következő döntéshozatali mechanizmusok működése kerültek a középpontba. Ezt követően Tanárnő beszámolt arról, hogy a 2004-es bővítéssel az európai unió milyen gazdasági előnyökre tett szert, illetve, hogy ezekből Magyarország miként profitált. Áttekintésre kerültek a közös piac, a szabad munka és tőkeerőáramlás előnyei. A beszélgetés harmadik részében kifejezetten Magyarország és az Európai Unió kapcsolata került bemutatásra, szó volt például az eljárások indításának menetéről, amit egy két példával be is mutattak. A prezentációt követően a hallgatók és az előadó között egy diskurzus alakult ki, hogy miről szól az EP választások, miért fontos, hogy ezen részt vegyen minél több fiatal. 

 Egy online előadás keretein belül korábbi HEAD PTE alapító tagok beszéltek az uniós választásokról. Az előadás első részében kifejtették, hogy az Európai Parlament miként vesz részt a döntéshozatali eljárásokban. A beszélgetésen kitértek az intézmény felépítésére és működésére. Ezt követően beszámoltak a választások lebonyolításának menetéről, a választási rendszerről, illetve hogy az EP képviselők hogyan kerülnek delegálásra egy-egy országból. Az előadáson beszámoltak arról, hogy jelenleg hogyan tevődnek össze a frakciók és ott mely országok töltenek be meghatározó szerepet.  

Az előadást követte egy szimuláció, amit megelőzően egy gyors összefoglalón a Nemzeti Gazdasági Minisztérium dolgozói bemutatták munkájukat, illetve, hogy az elnökség munkája miben kapcsolódik a döntéshozatalhoz. A szimuláción résztvevő hallgatóknak a pénzügyi szabályozáshoz kapcsolódóan kellett egy-egy uniós tagállam álláspontját képviselni, majd ezt egy munkacsoporti ülésen képviselni. A tagállamok közül Németország, Franciaország, Luxemburg és Finnország képviselői ültek.  

HEAD-NKE Nyitóelőadás

2024 A választások éve: Választás az EU-ban és az USA-ban 

2024. március 20-án 18:00 és 19:30 között került megrendezésre a HEAD-NKE félévnyitő előadása, mely a „2024 A választások éve: Választás az EU-ban és az USA-ban” címet viselte. 

A HEAD-NKE kiemelt célja, hogy a 2024. évi tavaszi félévben hallgatótársait arra buzdítsa, hogy a soron következő Európai Parlamenti választáson aktívan részt vegyenek az európai politika alakításában, és olyan megalapozottan dönthessenek a számukra fontos értékeknek megfelelően. A félév első látókör-bővítő eseménye ennek tükrében az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok 2024-es választásainak izgalmas kihívásait és kilátásait elemezte. Az esemény során Magyarics Tamás, történész, korábbi nagykövet, jelenleg az Amerika Kutatóintézet munkatársa és Varga András, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Európa- tanulmányok Tanszék tanársegédje foglalták össze a választások főbb témáit, a prioritásait, és elemzik az esetleges következményeket mindkét régióban. Az előadás tematikáját a tagság érdeklődési körének megfelelően alakítottuk ki, kérdéseiket összegyűjtve kerültek összeállításra az egyes panelek tartalma. 

Az esemény társelnöki köszöntővel vette kezdetét, a téma és az előadók ismertetése mellett felhívta a figyelmet a választások fontosságára hallgatói szemszögből, továbbá népszerűsítette az europaert.eu közösségéhez való online csatlakozást. Ezt követően vette kezdetét a beszélgetést, mely moderálást szervezetünk Event Management szekciójának koordinátora végzett. 

Az első panelben a választási rendszerek összehasonlításáról esett szó, melyben a választási hajlandóság kérdéseire is kitért. A második panelben az Európai Parlament sajátos népképviseleti szerepéről, emancipációjáról kapott tájékoztatást a hallgatóság különös tekintettel az előző 5 éves ciklus értékeléséről és az elkövetkezendő 5 év esetleges kilátásairól. A harmadik, egyben záró blokk az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államokban zajló választások közötti kapcsolat változásáról szólt. Első sorban arra volt kíváncsi a tagság, hogy egy esetleges adminisztráció-váltás milyen hatással lesz majd az európai gazdasági, szociális és társadalmi helyzetére, mekkora hatást fog gyakorolni a parlamenti választások után az új Bizottság kialakítására és az Unió pénzügyi helyzetére. Az ezt követő hallgatói kérdések a NATO és az uniós hadsereg problémakörére irányultak az esélylatolgatás mellett. 

Az eseményen 40 fő vett részt, mely HEAD-NKE tagokból, egyetemi polgárokból és külsős érdeklődőkből tevődött össze. Az utólagos visszajelzések alapján a hallgatóság érdekes, izgalmas és informatív előadásnak írta le, mely a választási érdekességeken és eltéréseken túl új szemszögből is képes volt megvilágítani az Európai Parlament szerepét a magyar, az európai, illetve a nemzetközi politikai szférában is.

 Egy online előadás keretein belül korábbi HEAD PTE alapító tagok beszéltek az uniós választásokról. Az előadás első részében kifejtették, hogy az Európai Parlament miként vesz részt a döntéshozatali eljárásokban. A beszélgetésen kitértek az intézmény felépítésére és működésére. Ezt követően beszámoltak a választások lebonyolításának menetéről, a választási rendszerről, illetve hogy az EP képviselők hogyan kerülnek delegálásra egy-egy országból. Az előadáson beszámoltak arról, hogy jelenleg hogyan tevődnek össze a frakciók és ott mely országok töltenek be meghatározó szerepet.  

Az előadást követte egy szimuláció, amit megelőzően egy gyors összefoglalón a Nemzeti Gazdasági Minisztérium dolgozói bemutatták munkájukat, illetve, hogy az elnökség munkája miben kapcsolódik a döntéshozatalhoz. A szimuláción résztvevő hallgatóknak a pénzügyi szabályozáshoz kapcsolódóan kellett egy-egy uniós tagállam álláspontját képviselni, majd ezt egy munkacsoporti ülésen képviselni. A tagállamok közül Németország, Franciaország, Luxemburg és Finnország képviselői ültek.  

A rendezvény első részében a résztvevők megismerkedhettek az Európai Parlament történetével és felépítésével. Az interaktív előadások során a diákok betekintést nyerhettek az EP munkájába, a képviselők szerepébe és a döntéshozatal folyamatába. A workshop kiemelte az Európai Parlament demokratikus alapelveit és azt, hogy hogyan képviseli az uniós polgárok érdekeit. 

A második részben pedig arról tanulhattak hogyan is válik valaki Parlamenti képviselő, valamint megismerkedhettek a képviselőcsoportokkal is amelyekbe a képviselők tömörülnek a parlamenti munkájuk során. 

Reméljük, hogy ez az esemény hozzájárul a fiatal generációk aktívabb részvételéhez az európai politikai életben és elkötelezettségükhöz az európai demokrácia iránt.